Sablon kérdések - mióta merülsz, hány merülésed van, végzettséged?
1998-ban vizsgáztam Losinjban az Adrián, azóta eljutottam a mentőbúvári végzettségig. A forgatások miatt leginkább nyáron egy, maximum két hetet tudok csak sajnos merülni, így most csupán 100 merülésnél járok.

Volt valami konkrét célod azzal, hogy a mentőbúvárit elvégezted?
A baráti csapatból mindenki vizsgázott, és úgy gondoltam én is megcsinálom. Szerintem hasznos tudni azokat a dolgokat, amit ez a tanfolyam ad, magam biztonsága és a merülőtársam épsége miatt is.

Első búvárélmény?
Borzalmas hideg, esős szeles idő, fáztam, nem volt jó rám a ruha, és a tetejében egy sün is beleszúrt a lábamba. Ennek ellenére beleszerettem ebbe a sportba.

Merre szoktál merülni?
Adrián egyre ritkábban, Máltán voltam tavalyelőtt, de jellemzően a Vörös-tengerre járok. A családomban van egy búvároktató, a Keresztapu, általában velük járok el túrázni.

Hogy viseled az arab körülményeket?
Elfogadom. Egy idő után már kicsit fáraszt a túlzott nyájasságuk, és persze a kosz az utcán sem a kedvencem, de ez az ő országuk, ha így szeretik, legyen. Nagyon szeretem az óegyiptomi kultúrát - Luxor, Királyok völgye, piramisok, Kairó Múzeum. Először 11 évesen egy nílusi hajóúton voltam az országban, azóta többször is. Mostanában leginkább búvárkodni.

Lányos fóbiák, éjszakai merüléssel hogy állsz például?
Azt szeretem a legjobban, ha csak lehet, megyek éjszakaira. Azért szeretem, mert általában sokkal nyugodtabb a víz, van kis lámpám amivel szórakozhatok, és teljesen más a víz alatti világ. Imádom.
Egyedüli fóbiának nevezhető dolog talán, hogy nem szeretek utolsó lenni. Nem azért, mert félek, hogy elkap valami tengeri szörny, cápa vagy ilyesmi, egyszerűen csak szeretek a csoporton belül lenni, de egyébként ennyi.

Találkoztál már cápával?
Igen, a Vörös-tengeren. Egy aranyos, másfél méteres kis szirticápa volt egy koralltömb alatt. Nagyon értelmes, okos szeme van, meg is simiztem, aztán a társam megijesztette, először megpróbált hátrafelé elúszni, de ott a zátony volt, úgyhogy egy szempillantás alatt megpördült, és felénk rohant. Na ekkor azért megugrott az adrenalin, hogy hűha, mégiscsak egy cápa, és lehet az anyukája, apukája itt van mögöttünk, de végül semmi nem volt, és a cápát is békén hagytuk természetesen.
A kedvencem egyébként a muréna, először tartottam tőle, nagy fogai vannak, meg tátog folyamatosan, mintha acsarkodna. Aztán a társam egyszer mutatta, hogy simogassam meg nyugodtan. Kinyújtottam a kezem, a muréna pedig kidugta a fejét, és odadörgölődzött, mint egy kutya. Azóta rajongok értük.

Hogy viszonyulsz a roncsokhoz?
Szeretem a roncsmerülést. Kedvenc helyem a Salem Express, többször merültem már, és mindig magával ragad. Szép, izgalmas roncs, bár szomorú a története. Első itteni merülésemen 16-17 éves voltam, volt bennem egy kis stressz emiatt, amikor odalent tudatosult bennem, hogy itt milyen tragédia is történt. De volt több roncsmerülésem is, Hurghadában az El Mina legutóbb, az is nagyon tetszett.

Milyen búvár vagy, bevállalós vagy az óvatos fajta?
Sajnos a bevállalós tipus. Nagyon fiatalon, 13 évesen kezdtem el a búvárkodást, szerettem fogdosni mindent, elbóklásztam, szóval nem voltam fegyelmezett búvár. Persze azóta már megkomolyodtam, de még most is szeretek rosszalkodni.

Mélységgel hogy állsz?
Az engedélyezett 40 métert már többször megjártam, maradjunk ennyiben. Nem vagyok mélységmániás, nyilván nem akarok sem a saját, sem más életével játszani, de nem okoz gondot. Még sosem éreztem a mélységi mámor jeleit például magamon.
Egyszer egy nagyon unalmas merülésen elkezdtem bukfencezni, felvettem-elkaptam dolgokat, szóval szórakoztattam magam, erre a párom odajött, megkopogtatott, hogy minden oké? Azt hitte, a nitrogén pedig csak unatkoztam :)

Volt valami balhésabb merülésed?
Hála istennek nem, voltak melegebb helyzetek, de semmi komoly.

Mesélj el egyet.
Közvetlen az OWD vizsga után, Rovinjban volt egy merülésem az Isztria nevű roncson. A vezető lazán eligazított minket: nagyon nagy az áramlat, középen élesített bombák vannak, elöl pedig vigyázzunk, mert a beszakadt hálókba beakadhatunk. 14 évesen első roncsom, első valódi merüléseim egyike. Kötélen mentünk le, kezdőként, koncentrálva a felszerelésre merültem, egyszer csak arra döbbentem rá, hogy mindenki eltűnt, egyedül lógok a kötélen. Sok OWD volt a csoportban, akik elengedték a kötelet és huss, elvitte őket az áramlat. Egyedül a kötélen, na akkor éreztem először, hogy para. Kapkodtam a levegőt, satöbbi.
Aztán vettem pár mély, lassú levegőt, végiggondoltam mit csináljak, fel vagy le. Lent kell, hogy legyenek búvárok, úgyhogy tovább merültem az elég gyenge látótávolságban. Ott ért aztán a második stressz, amikor előbukkant a zavaros vízből a nagy vas, a roncs.
Rendesen megijedtem, de szerencsére észrevettem a búvárokat is, akik mutatták, hogy túl erős az áramlás, a csapat is szétszóródott, menjünk fel. Fent ültem vagy 10 percet, de utána nagyon büszke voltam magamra, mert végülis megoldottam egy stresszes feladatot.

Túrákon mennyire kezelnek másként az emberek?
Nem szokott ebből gond lenni, leginkább ismerős csapattal megyek egyébként is. Persze mindig vannak újak, akik rámcsodálkoznak, de semmi sztárolás. Inkább érdeklődés, kérdezgetnek a munkáról, forgatásról, de ez szerintem természetes, hiszen olyan a munkám, amit kevésbé ismernek az emberek.

Tényleg, Zsófi vagy Ramóna?
Baráti körben nyilván Ramóna, de utcán ha megismernek az emberek, többségének ott is Ramóna vagyok.

A párod búvárkodik?
Nem, de csak azért nem, mert még nem került sor a "beavatásra". De érdekli, és szeretné kipróbálni.

Érdekes helyzet lesz, általábban a srácok vonják be a barátnőt a búvárkodásba.
Hát igen, itt most majd a pasit kell befűzni :) Jöjjön be a vízbe legalább, aztán meglátjuk.

Levegőfogyasztással hogy állsz?
Most nyáron vizsgáztam nitroxra, és ott mondta az oktatóm, hogy nagyon jó a fogyasztásom. Amíg a többiek 30 bar körül jönnek ki, nekem 70 körül szokott lenni.

További tervek, tanfolyamok?
Először szeretnék többet merülni, úgy gondolom, hogy 100 merülés még kicsit kevés ahoz, hogy oktató legyek.

Oktatói terveid vannak?
Igen, nagyon szeretnék levizsgázni, de addig még a tapasztalatszerzés mellett meg kell barátkoznom a tájolással is, mert -mint ahogy a lányoknál általábban- az nálam is kissé homály. Persze, letájolom a négyzetet, de nem érzem, hogy jó lennék.
Igazából a mai napig nem tudom még mit is szeretnék majd csinálni. Nyilván előbb-utóbb családot is szeretnék, és azért az ember hosszútávon olyan szakmát szeretne, amiből el tudja tartani magát, és a családját. Lehet, hogy színészi pályán maradok, vagy közgáz vonalon -mert azt tanultam, tanulom most is a főiskolán és nagyon érdekel- de simán el tudom képzelni, hogy 1-2 évig oktatóskodjak valahol egy kellemes meleg helyen. De most jópár évig a televíziózás marad a munkám, imádom a sorozatot, a kollégákat, szeretek bejárni dolgozni.
Hogy fér össze a forgatás és a búvárkodás?
Nehezen. Általában augusztusban 1 hónap leállás van, de egy hétnél többet egyben nem tudok nyaralni. De tavaly például semmi nem volt, akkor indult a színház, mert a tv sorozat mellett játszom egy színdarabban is, a Vidám kísértetben egy szobalányt alakítok. Szóval a tavalyi év az kimaradt, csak pár nap Adria, ott is csak sznorizás, mert még a kártyáimat is itthon felejtettem. De idén voltam a Vörös-tengeren.

Egyébként van saját felszerelésed?
Van ABC-m, és idén megvettem első új ruhámat, de nem nagyon akarok beruházni. Nincs értelme százezreket beleölni, amíg évente csak egy hetet tudok merülni. És persze ha az ember családjában van egy búvároktató, akitől mindig lehet kölcsönkérni felszerelést, akkor minek?

Fázós vagy?
Nagyon. Most nyáron, a Vörösön is 5mm-es hosszú ruhában merültem, és nekem az úgy volt komfortos.

Búvártechnikai dolgokban mennyire vagy járatos?
Nem igazán, bár most pár hónapja végeztem a nitrox tanfolyamot, azt vehetjük ennek. Egy olyan túrára mentünk, ahol lehetett nitrox-szal merülni, és Keresztapu rábeszélt. De nem bántam meg, nagyon tetszett, hogy napi 3 merülés után is friss maradtam a többiek meg kifeküdtek a sűrített levegőtől.

Mennyire tudsz kikapcsolódni ezeken a túrákon?
Ez változó. Van olyan, amikor teljes kikapcsolódás, de van, amikor nem tehetem meg, hogy ne vegyem fel a telefonom. Idén szerencsére csak a család volt központban.

Szafarin voltál már?
Nem, de nagyon szeretnék. Persze oda csak úgy érdemes menni, ha a párom is búvár lesz, mert egy kívülállónak egy hét hajón, lássuk be, nem egy nagy élmény.

Távoli, egzotikus utak?
Jó lenne, csak hát az idő. Nagyon szeretnék Balira, Maldívra eljutni, de nincs idő rá. Egy hétre ilyen távoli helyre elmenni pedig nem éri meg.

Mennyire komoly hobbi neked a búvárkodás?
Ez a legfőbb hobbim, ha időm engedi, megyek merülni. Szeretem, nem hagynám abba semmi pénzért.

Testvéred van?
Igen, egy húgom, most 11 éves, és elkezdett búvárkodni :) Nagyon tetszik neki, és nagyon ügyes.

Nővéri befolyás?
Is. De apukám is benne van a búvárkodásban, meg Keresztapu, szóval volt ki mutassa az irányt neki.

Legszebb élmény?
Pár éve, a Vörös-tengeren, egy nap alatt volt a cápás história és a murénasimogatás. Talán ekkor éreztem át először, hogy Úristen, ez fantasztikus és én ezt akarom csinálni.

Delfinek?
Készülékkel?... Nem, úgy nem volt, mindig a másik csoport látott, bosszantott is. Sznorival igen, Safagában voltunk azt hiszem. Mondták, hogy hajnali négykor indulás a Dolphin reef-hez. Bevállaltuk. Kilencre oda is értünk, beúsztunk, hullámzott, fél órát ott lebegtem, semmi. Nagyon elkámpicsorodtam, korai kelés és egy nyamvadt delfin sem jön. Elindultam kifelé, és abban a pillanatban megjelent egy 40 fős csoport. Hihetetlen élmény volt, eljátszottam, hogy meghalok, kifújtam a levegő és lesüllyedtem, de nem akartak megmenteni :) De nagyon okos, játékos szemük van, úszkáltam velük, nagyon tetszett, óriási élmény volt.

Egyébként neked mit jelent a búvárkodás, miért szereted?
Van, akit például a 3 dimenziós szabadság vonz, van, akit az élővilág varázsol el ...
Is - is. Én eleve mindent szeretek megfogdosni, amiről mostmár kezdek leszokni, hál’istennek. Nagyon szeretek rácsodálkozni a lenti élővilágra, de élvezem a súlytalanságot is, pörögni, forogni... szóval az egészet imádom.
Most legutóbb is, volt egy nem annyira izgalmas merülésünk, fél óra után meguntam, elkezdtem mókázni. Szóltam a többieknek, hogy figyeljenek a társamra, nehogy gond legyen. Fölé úsztam, elkezdtem a palackján lovagolni, ő meg persze nem tudta hirtelen mi történt, mi ragadta meg - mi meg dőltünk a nevetéstől.
Élvezem az egész helyzetet, azt, hogy egy másik világban lehetek. Ahogy lemerülök, már boldog vagyok, és biztonságban érzem magam